2013. június 6., csütörtök

Greg Egan: Diaszpóra

 „Az univerzum talán különösebb, mint ahogyan képzeljük, de nehéz dolga van, ha túl akarja szárnyalni Greg Egant." New Scientist
Fülszöveg: 
Íme, az árva! Olyan világba született, amely nem is valódi. Digitális lény, akit elmemagból növesztettek, semleges nemű, virtuális polgár szondák, műholdak és szerverek végtelen hálózatában, mely átszövi az egész Naprendszert a külső bolygóktól a Nap háborgó felszínéig. A XXI. századi Introdus óta az emberiség drasztikus változásokat eszközölt önmagán. A legtöbben a halhatatlanságot választották, csatlakoztak a poliszokhoz, tudatos szoftverekké váltak. Mások a gleiznerlét mellett döntöttek: eldobható, felújítható robottestekbe költözve nem vesztették el a kapcsolatot az erők és a súrlódás fizikai világával. Sokan közülük végleg elhagyták a Naprendszert fúziós meghajtású űrhajóikkal. És vannak, akik a végsőkig kitartanak. Ők a Föld sarában és dzsungeleiben hátramaradt húsvérek: egyesek álommajmokká sorvadtak, mások a tengerben lubickolnak vagy a levegőben repdesnek, a statikusok és a hídverők pedig élhető emberi sorsot próbálnak kovácsolni maguknak. A polgárok gondtalan nyugalmának azonban egy csapásra vége szakad, amikor egy nem várt katasztrófa éri a húsvéreket, mely arra enged következtetni, hogy a poliszok jövőjét a természet törvényeinek fittyet hányó, bizarr asztrofizikai folyamatok fenyegetik. Így hát az árva polgárok és húsvér menekültek egy csoportjával karöltve nyomába ered a tudásnak, amely egyedül szavatolhatja a biztonságukat…
A történet röviden: 
A történetet összefoglalja a fülszöveg. Igazából egy nagyon komoly sci-fi, jövő, robotok, kémia, fizika, matematika egyvelege. Nagyon durva, de olvasható.
Nem is tudom pontosan megmondani, miről is szól. A jövőről, a Föld élhetetlen. Új élet nyomait keresik a klónok más bolygókon.
Digitális lények mindenhol, élet után kutatnak évezredekig, de olyan az egész, mintha csak évek, évtizedek telnének el. Ez nekem őszintén, kicsit zavaró volt sokszor.

Véleményem, gondolataim a műről:
Nagyon nagy tudás anyag van benne, nagyon bonyolult, nagyon jól kifejtett kémiai, fizikai és matematikai gondolatok vannak benne. Aki ezekre nagyon nyitott, annak is vannak szerintem benne új dolgok. Érdekes lehetne tudni, vajon így lesz-e. Az író hatalmasat alkotott. Nagyon jól összerakott művet kaptunk. Logikusan felépített. A szereplők egytől-egyig különlegesek.

Kedvenc karakter: Nem volt ilyen. Annyira nem tudtam senkivel sem szimpatizálni.

Karakter, akit nem kedveltem meg: Blanca, aki egy fekete valami. Ahogy hibernálja magát, és nem veszi ki a részét szervesen a dolgokból. Nagyon önzőnek tartom.

Kedvenc idézetem:
 

Ez járt a fejemben, mikor a végére értem: 
Őszinte leszek, végre vége. És nem azért, mert nem tetszett, hanem, mert annyira nyögvenyelősen tudtam csak haladni vele, lévén, hogy kémia, fizika, és matematika ismereteim, ehhez a könyvhöz nagyon-nagyon hiányosak. Rettenetesen nehéz volt mindent felfogni, amit beszéltek benne, de ennek ellenére azért az összefüggéseket átláttam.

Akiknek ajánlom:
A sci-fi imádóknak és azoknak, akik mindenre nyitottak és nem riadnak vissza egy kis fejtöréstől, és koncentrációtól, miközben olvasnak.

Értékelés:
Borító: 5/5
Beltartalom: 3,5/5, mert nem haladtam vele, nagyon nehezen olvasható, egy magamfajta földi halandónak.

Kiadási információk:
Kiadó:  Ad Astra
Kiadás éve: 2013
Oldalak száma: 408 oldal
Fordító: Huszár András
Eredeti cím: Diaspora
Eredeti megjelenés: 1997

Köszönet a könyvért: Liliane_Evans-nek (blogja is van a hölgyeménynek)
Képek forrása:


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése