2012. június 12., kedd

My Last Five Girlfriends (2009)

Nem is tudom, hogyan találtam rá erre a filmre, vagy ajánlotta valaki, vagy valakinél láttam, hogy látta. Ez mindegy is.

Azért néztem meg, mert valahogy a sok vállpü után nem volt kedvem a Gyilkos Elmékhez (igen ez fura), így egy filmet választottam, de túl sok a komoly film a gépemen, amiket nem láttam, de valljuk be, ha Gyilkos Elméket nem akarok nézni, akkor a Zodiákust sem. Szóval erre esett a választásom.

Fogalmam sem nagyon volt erről a filmről. Meglepően könnyed.

Na, de kezdjük azzal, hogy van egy 30 valahány éves pasi, Duncan, aki elmeséli, hogy az elmúlt években kik voltak a barátnői, hogy ismerkedtek meg és mi volt velük az alapvető probléma. Igen, mindig a csajszi jött ki negatív és rossz figurának, ami egy férfi szemszögből elmesélt filmnél normális is. Ez lehetne elcsépelt is, hogy szépen sorba megyünk és semmi extra, de ennél a filmnél nem így van.

A jelenben kezdődik, búcsúlevelet ír a pasi a nőknek. Aztán szépen megismerkedünk minddel. Narratív, meg-megállított műsort látunk, tényleg olyan, mint egy tévéműsor, ahol kommentárokat fűz mindenhez a műsorvezető, jelen esetben Duncan. Akár egy kvízműsorhoz is hasonlíthatnánk, de nekem az nem egészen ilyen, vagy csak nem figyeltem rendesen. 

Nekem tetszett, de tudom, hogy sok nőneműnek nem tetszene, mert szerintük úgysem csak és kizárólag a csaj hibája. Na jó ez igaz is, de könyörgöm, ha pasi mesél, akkor a nő a hibás, ha a nő, akkor a pasi. Nagyon kevés olyan eset van, amikor valaki bevallja, hogy ő is hibás volt (még ha nem is annyira, mint a másik, mert ugye a másik mindig sokkal inkább hibás, mint a mesélő).

Nem is írnék ennél többet, beillesztem az előzetest, hátha valakit érdekel:


2 megjegyzés: